Felnőtt tartalom. Elmúltál már 18 éves?
Igen | Nem
Sorskerék

Hétköznapi BDSM: 2. A négy alapkarakter

Kalandozzunk tovább a BDSM világában. Ebben a részben a négy alapvető karakterről mesélek: alárendelt, domináns, szadista és mazochista. 

Nem csak a saját történetemben, de a filmekben, könyvekben is legtöbbször a nőre hárul az alárendelt szerepe. Első BDSM tapasztalataim nekem is ebben a formában adódtak. Tanulni akartam ezért olyan erős, határozott, magabiztos férfiakat kerestem, akik képesek voltak megfelelően irányítani az ágyban. Mert nem, a domináns és a szadista egyáltalán nem ugyanazt jelenti. Később aztán megtapasztaltam a másik oldalt is, amikor én parancsoltam, a férfi pedig hűen követte utasításaimat. Még mindig sok a félreértés a téma körül, ezért most nézzük meg, mik a jellemzői a négy alaptípusnak a BDSM-ben és mit jelent, ha valaki switch?

1. Domináns:

megint kedvenc forrásomhoz, Wikihez nyúlok először. Itt is megfogalmazzák, szociológiai szempontból, hogy a domináns nem ugyanaz az agresszívvel: a dominancia nem agresszivitást jelent, hanem elismert vezető helyet valamilyen közösségen belül.”

Ez a BDSM világában azt jelenti, hogy a domináns férfiak és nők olyan személyek, akik szeretik, ha az irányítás az ő kezükben van. Vagyis, többnyire a domináns fél találja ki a koreográfiát, a feladatokat, amiket az alárendeltnek el kell végeznie. Ezek lehetnek fizikailag és/vagy lelkileg megterhelő feladatok. Az uralkodó fél azt élvezi, hogy mindent ellenőrzése alatt tart, minden szál az ő kezében fut össze. Ez sokszor nagyobb szexuális izgalmat és kielégülést nyújt számára, mint maga az aktus. 

Például, amikor azt kéri az alávetettől, hogy térdeljen le és csókolja meg a lábát, vagy szopogassa a lábujjait, az inkább lelki “megtörés”, miközben a konkrét eszközök: korbács, pálca, tenyér – használata a fizikai kényszer eszközei. 
A domináns fél általában az életben is erős, határozott, uralkodáshoz szokott,  de mivel már nem élünk a középkorban és a hétköznapi életben nem fenyíthetnek pálcával, vagy korbáccsal, ezért választják a BDSM világát, ahol nem csak a verbális, de a fizikai dominancia eszközeivel is élhetnek. 

Honnan felismerhető? – mindig, mindent kézben tart, magabiztos, nem viseli el, ha nemet mondanak neki és még ha nem is vezető pozícióban dolgozik, akkor is a munkatársai között egyértelműen ő a falkavezér. 
A domináns nőkre (domina) ugyanez jellemző. Ahhoz, hogy szexuális értelemben irányítani, maguk alá rendelni legyenek képesek egy férfit magabiztosságra, önbizalomra van szükségük. A BDSM-ben leginkább azok a nők válnak dominánssá, akik a hétköznapokban is maguk irányítják a saját életüket. Megszokták a döntések hozatalát, azt, hogy képesek elérni a céljaikat akár az emberek manipulálásával is. 

Saját példámból merítve, sokáig alárendelt voltam, aztán kurtizánként szembekerültem azzal, hogy egyik alkalommal a férfi kezembe adta a korbácsot és azt mondta, most cseréljünk. Idő kellett hozzá, de néhány alkalom múlva ráéreztem az ízére. Rájöttem, hogy a mindennapi életben amúgy is én hozom a döntéseket, kényem-kedvem szerint irányítom a körülöttem lévő embereket, csak ezt az attitűdöt kellett átültetnem a BDSM gyakorlatok közé. 

Másrészt, magam is vizuális típus vagyok, a látvány, amikor egy ütés nyoma vöröslik egy férfi, vagy egy nő hátán, vagy a parancsaimnak engedelmeskedve kényeztet és juttat gyönyörhöz izgató a szememnek és ezáltal az agyamnak is. Sokkal intenzívebb orgazmusok csiholhatók ki a testemből, ha közben a másik fél parancsszóra teljesít. 

alpha_male_85

2. Alávetett:

legtöbbször a nőkkel azonosítják, de a férfiak között is vannak szép számmal, akik egy szeánsz alkalmával inkább az alárendelt szerepet vállalják be. Alapvető oka az, hogy egy-egy ilyen alkalommal az alávetett teljesen lemond az akaratáról, a döntési képességéről, nem ellenkezik, egyszerűen egy parancsvégrehajtó mechanizmussá válik. 

Ez talán első olvasásra döbbenetesnek, furának tűnik, azonban én – aki kipróbáltam – talán el tudom magyarázni az értelmét. 
Két dologról van szó, amely egy tőről származik. Sok olyan vezető beosztású férfi van, akinek szüksége van arra, hogy néha kivegyék a gyeplőt a kezéből, mert csak így tudja kezelni a munkája során felgyülemlő stresszt. Igen, ez is a stressz oldásának egyik tökéletes módszere, amikor totál feladjuk magunkat, nem kell határozni semmiben, csak követni amit valaki más mond és élvezni a helyzetet. Ez olyan felszabadító erővel bír, hogy saját magam is egy ilyen alkalom után héliummal töltött lufinak érzem magam, annyira kiáradnak belőlem a hétköznapi feszültségek, problémák. 

Másrészt, azok a nők, akik alapvetően is gyenge jelleműek a szexben is jobban élvezik, ha nem nekik kell tevékenyen részt venni a dologban, hanem valaki kiveszi a kezükből az irányítást és teszi a dolgát úgy, hogy végül mind a ketten élvezethez jutnak. Ezek a nők az életben sem képesek döntést hozni, mindig bizonytalanok, önbizalmuk a béka feneke alatt, ezért ha engedelmes, jó “szolgái” a dominánsnak, ezáltal úgy érezhetik, hogy legalább egy területén az életnek jól teljesítenek és sikerélményük van. Talán furán hangzik, de saját bőrömön is tapasztaltam. 

Alárendeltként szintén voltak felejthetetlen pillanataim, könnyedén kiengedtem – sőt teszem még ma is – a kezemből a gyeplőt, mert büszkeséggel tölt el amikor egy-egy feladatot – a testem-lelkem bárhogy tiltakozik is – tökéletesen képes vagyok megoldani és “jutalmat” érdemlek érte. Egy hétköznapi ember számára ez elképzelhetetlen dolognak tűnik és sokan biztosan nem gondolnak így rá, de a BDSM világába való belépéshez bizony kell némi kurázsi. Feladni önmagunkat egy kéjes élmény kedvéért sosem könnyű, de az eredmény minden várakozást felülmúlhat. 

tumblr_n0ozlw6NuZ1qjdnyzo1_1280

3. Szadista

amikor csak alá- vagy fölérendelt szerepekről beszélünk, azokban a játékokban tényleg az inkább a lényeg, hogy játékos formában, a fájdalom és a gyönyör együttes okozásával érjünk el sokkal hatásosabb orgazmusokat, magasabb csúcsait a kéjnek, mint a szimpla szexszel. 

Egy szadista esetében viszont nem a kéj a lényeg, hanem a büntetés, a fájdalom okozása. A szadista nem bánik gyengéden agresszivitásának tárgyával, nincsenek meg azok a köztes, fájdalmat oldó, enyhítő mozdulatok, amiben egy domináns profi. Ő abban élvezi ki magát, hogy a másikat könnyekre fakasztja, vagy testileg olyan hatással van rá, aminek komoly nyomai maradnak. 

Lelkileg nagyon nehéz egy szadistának. Leginkább olyan emberek közül kerülnek ki a szadisták, akik az életben többnek érzik magukat, komolyabbnak, de ennek ellenére nem tudnak kiteljesedni, nem találják meg a karrierjükben vagy a családi életükben azt a bizonyosságot, amitől értékesnek érezhetik magukat. Gyengének és megalázottnak érzik magukat minden egyes apró kudarctól és ezt próbálják kompenzálni azzal, amikor ők okoznak fájdalmat valaki másnak. 

Ilyet is tapasztaltam és nagyon nehéz elvonatkoztatni attól, hogy mit csinál egy ilyen ember az ágyban és aztán milyen a hétköznapi életben. Mert a szadisták nem rossz emberek, nem ütnek-vernek bárkit, aki az útjukba kerül, agresszivitásuk kizárólag a hálószoba négy fala közé összpontosul. Amikor azonban elszenvedői vagyunk egy szadista “büntetésének” nagyon nehéz erős lelkűnek maradni és megőrizni a higgadtságot. 

A szadista lélek kialakulása – ahogy Sade márkinál említettemoka lehet egy gyerekkori bántalmazásnak, kellemetlen, megalázó élménynek, amit nem sikerült azóta sem feloldani. Lehet szó egy agresszív szülőről, vagy tanárról, esetleg egy főnökről, akivel szemben sosem adódott alkalom, hogy kiálljon magáért, sosem volt benne elég mersz, hogy szembeszálljon. Ez aztán olyan mély sebeket okozott, ami kizárólag a mások felé közvetített agresszióval orvosolható. 

unnamed

4. mazochista

olyan lelkületű emberek, akik képtelenek elhinni magukról, hogy értékes tagjai lehetnek akár a társadalomnak, akár bármilyen közösségnek. Szexuális izgalomba attól jönnek, ha fizikálisan és lelkileg bántalmazzák őket, nem pedig a gyönyör fokozásától. Ezeknek az embereknek egyáltalán nincs szüksége a hagyományos izgatás eszközeire, mert azt jutalomként, ajándékként fogják fel, amit igazából nem érdemeltek ki. 

Sokkal nagyobb örömnek érzik, ha egy dominánst, vagy egy szadistát kiszolgálhatnak, minél alantasabb módon, annál jobban érzik magukat tőle. Sok szempontból ez is korábbi tapasztalatokra, gyerekkori élményekre vezethető vissza. Egy mazochista olyasmit követett el gyerekkorában, vagy mazochistává alakulása előtt, amiért bűntudatot érez. Nem tartja magát jó embernek, sőt, arra sem tartja magát érdemesnek, hogy éljen. Azért mert régebben elkövetett valamit, vagy magát okolja valamiért – akár egy szeretett fél halála, akár gyerekeknél a válás – kialakul benne az a reflex, hogy akkor érzi magát elégedettnek, értékesnek, ha talál egy nála erősebb embert, aki megbüntetheti valamiért. 

Tudom, hogy mostanában sokat foglalkozik a társadalom a családon belüli erőszak kérdésével és nem értik, hogy egy nő miért nem menekül el a bántalmazó kapcsolatból. Nos, tapasztalataim szerint, ez is lehet az egyik oka. Mert úgy érzi, hogy ő ezt érdemli, azt gondolja magáról, hogy neki ennyi jár, nem több. 

BDSM

Vannak tehát különbségek a BDSM-ben kialakult szerepek között. Úgy vélem, a domináns és az alávetett inkább csak egy kialakult szerep, amiben az adott ember jól érzi magát és ami gyönyörhöz juttatja, míg a szadista és a mazochista inkább egy állapot, egy helytelen személyiségfejlődés következménye. 

Előbbiben van még egy kategória, a SWITCH, ami kapcsolót jelent és tulajdonképp ez is a lényege. A switchek képesek mindkét oldalt élvezni, nem szenvednek semmilyen lelki megrázkódtatásban, egyszerűen csak úgy gondolják, hogy szexuális életük változatosabb lesz attól, ha néha domináns, néha pedig alárendelt szerepbe bújnak. 

Számomra is ez az ideális állapot. Bár alárendelt voltam sokáig, de néhány évvel ezelőtt kiteljesedhettem, mint domináns is, mostanra pedig már kialakult bennem, hogy képes vagyok uralkodni is szex közben, koreográfiákat, feladatokat találni ki a másik számára, parancsokat adni, miközben ennek pont az ellenkezőjét is szenvedélyesen élvezem. Jó néha tehetetlenségre kárhoztatva csak várni egy újabb ütésre, parancsra, vagy egy simogatásra, ami feljebb és feljebb korbácsolja bennem a kéjt. 

Legközelebb azokról az “eszközökről” esik majd szó, amik elengedhetetlenek egy ilyen együttlét alkalmával. 

♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦

MEGJELENT!

A SWITCH - második regényem - egy őszinte, igaz történet arról, hogy kerültem bele a BDSM világába, miként segített feldolgozni a gyerekkorom óta magammal hurcolt traumákat és végül hogy passzolt bele a hétköznapi életembe.
"Kendőzetlen őszinteség, nyers, de nem öncélú szókimondás."Népszava
"A könyvben az első lépésektől kezdve egy hullámvasútra ülünk fel, ahol keverednek az érzelmek..." Sukitore blog, 
"Ez valami eszméletlenül jó volt!  Imádtam!  Moly.hu

switchborito

Akciósan megrendelhető: Bookline Könyváruház

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Üres szavakkal való dobálózás helyett inkább konkrétumokat várok. Féligazságok? Tévedések? Kíváncsian epekedem a listáért…
    És hogy stílusos maradjak, bizony már lassan 15 éve lapátolok havat ebben a kérdéskörben.

  2. R. B. says:

    Moldova Györgynek van egy Tökös-mákos rétes című könyve, és abban egy kis szösszenet a népszerű íróról, aki hülyeségeket ír a könyvében a világról, és kritikusi javaslatra elmegy havat lapátolni, hogy elmerüljön kicsit az élet sűrűjében. Aztán persze nem jön neki össze a dolog, de az már nem tartozik ide. Miért hoztam ezt ide? Azért, mert eme cikk szerzőjének is, a Moldova-írás elképzelt írójához hasonlóan meg kéne próbálnia az élet sűrűjében való elmerülést, hátha ő tényleg sikerrel járna. De lehet, hogy az is elég lenne, ha kicsit utánaolvasna a dolgoknak, mert ez egy katyvasz, tele részigazságokkal és tévedésekkel.

  3. faun says:

    Megint nagyon okos és találó dolgokat mondtál, Kedves….


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!